Íme egy újabb interjú, ezúttal a Budapest Avantgarde blog írójával és kortárs művésszel, Szabó-Lencz Péterrel.

Rólad manapság a budapestavantgarde.blog.hu miatt lehet hallani. Hogyan kezdődött a blogolás?

A Budapest Avantgarde előtt volt már egy blogom Plakát Peti néven, de abban kizárólag a munkáimról és a hétköznapjaimról írtam. Később beláttam, hogy ilyen formában a blog csak a saját szórakoztatásomra való. Leálltam vele és miután eltelt néhány hónap ismét felvetettem egy blog létrehozását, de már egészen más koncepcióval. Az volt az elképzelésem, hogy Budapest urbánus művészetéről kéne írni, elsősorban a street art irányzatról, és persze ha vannak saját cuccaim, időnként azokról is lehozni egy-egy fotót, így népszerűsítve azokat. A barátaim véleményét is kikértem, hogy ők mit gondolnak erről, milyen ötletekkel tudnak támogatni, végül az kerekedett ki a dologból, hogy a street art mellett még csomó más underground dolgot is kiteszek, ami felkelti a figyelmem és úgy gondolom másoknak is tetszene.

Milyen témákat jársz körül?

Street art, graffiti, fotók, videók, rövidfilmek, animáció, interjúk, programajánló, zene, mindez hazai és nemzetközi vizekről válogatva. Gyakorlatilag bármilyen téma szóba jöhet, amit érdekesnek találok, de csak az értékkel bíró dolgok kerülnek fel, a válogatásnak ez az alapvető kritériuma.

Hogyan kerültél kapcsolatba a művészetekkel?

Íme egy újabb interjú, ezúttal a Budapest Avantgarde blog írójával és kortárs művésszel, Szabó-Lencz Péterrel.

Rólad manapság a budapestavantgarde.blog.hu miatt lehet hallani. Hogyan kezdődött a blogolás?

A Budapest Avantgarde előtt volt már egy blogom Plakát Peti néven, de abban kizárólag a munkáimról és a hétköznapjaimról írtam. Később beláttam, hogy ilyen formában a blog csak a saját szórakoztatásomra való. Leálltam vele és miután eltelt néhány hónap ismét felvetettem egy blog létrehozását, de már egészen más koncepcióval. Az volt az elképzelésem, hogy Budapest urbánus művészetéről kéne írni, elsősorban a street art irányzatról, és persze ha vannak saját cuccaim, időnként azokról is lehozni egy-egy fotót, így népszerűsítve azokat. A barátaim véleményét is kikértem, hogy ők mit gondolnak erről, milyen ötletekkel tudnak támogatni, végül az kerekedett ki a dologból, hogy a street art mellett még csomó más underground dolgot is kiteszek, ami felkelti a figyelmem és úgy gondolom másoknak is tetszene.

Milyen témákat jársz körül?

Street art, graffiti, fotók, videók, rövidfilmek, animáció, interjúk, programajánló, zene, mindez hazai és nemzetközi vizekről válogatva. Gyakorlatilag bármilyen téma szóba jöhet, amit érdekesnek találok, de csak az értékkel bíró dolgok kerülnek fel, a válogatásnak ez az alapvető kritériuma.

Hogyan kerültél kapcsolatba a művészetekkel?

Az általános iskola évei alatt a Kőbányai Zeneiskola zongora szakára jártam és nagyon szerettem rajzolni is, mindig jó jegyeket kaptam rajzból, versenyen is indultam. A középiskola mellett színészmesterséget tanultam, először a Harlekin Gyermekszínházban (Shakespeare Színművészeti Akadémia), később a Főnix Színházi Műhely és Színiiskolában, és bár a szakközépiskola választása - utólag nézve - nem a legjobb döntés volt, azért sok jó élmény, kapcsolat és tapasztalat származik azokból az időkből is. Sokáig úgy gondoltam, hogy a színház és a zene lesz a két meghatározó művészeti tevékenység az életemben, akkor még nem terveztem komolyan a képzőművészettel. Az áttörést igazán két filmnek köszönhetem (Túlélni Picassót és a Basquiat), mert miután megnéztem őket teljesen a hatásuk alá kerültem, egy új világ nyílt meg számomra és nagyon erősen éreztem, hogy a festészet lesz az az út, amin haladnom kell. Így kapcsolódott be a színház és a zene szeretete mellé a képzőművészet, amely mostanra az első számú művészeti tevékenység lett és szívvel-lélekkel csinálom. Sajnos a színházi éveknek vége, mert már nem éreztem kellő motivációt és lelkesedést iránta, így nemrég végleg abbahagytam.

Hol találkozhatott veled eddig a közönség?

Főleg kiállításokon és az interneten böngészve, aztán a családi és baráti kapcsolatokon keresztül, de volt olyan időszak, amikor a nyomtatott és online sajtó is foglalkozott néhány képemmel vagy kiállításommal, de kaptam már felkérést tévé interjúra is.

Mi a célod az oldallal?

Elsősorban szeretnék minél több hazai street artost bemutatni, rendszeresen közzé tenni a munkáikat, fotókkal archiválni az utcára kikerült alkotásokat, és foglalkozni bármilyen témával, ami kapcsolódik a hazai street arthoz.

Van polgári foglalkozásod? Mit csinálsz?

Attól függ, mit nevezünk ma polgári foglalkozásnak Magyarországon? Szerintem művészettel foglalkozni ugyanolyan polgári foglalkozás, mint a szobafestő szakma. Mindegyiknek megvan a maga szépsége és nehézsége. Méltatlan, ha úgy gondolkodunk, hogy aki művész, az nem hasznos tagja egy társadalomnak. Amikor úgy döntöttem, hogy minden időmet a művészetnek és az alkotómunkának fogom áldozni, mert attól érzem magam teljesnek és szabadnak, egyúttal felfogtam azt is, hogy lesz egy csomó nehézségem is. A legnehezebb az önálló egzisztencia megteremtése. Amúgy ez a megélhetési probléma már a könyökömön jön ki, mert aki megkérdezi, mivel foglalkozom, és megtudja, hogy képzőművészettel, akkor általában az a második kérdése, hogy "És megélsz belőle?". Szeretnék, igen. Minden erőmmel azon vagyok. Alkalmi munkavállalóként elvállaltam ezt-azt, viszont sosem kötöttem le magam hosszabb időre.

Mik a jövőbeni terveid, mit szeretnél csinálni, ha lehetne?

Szeretnék ebben az évben a lehető legtöbbet festeni, alkotni, nyár előtt egy kiállítást rendezni, folytatni a saját cuccok és kisebb használati tárgyak tervezését is, tavasztól őszig pedig vásárokra járni. Folytatom a blogomat. Sok minden van a céljaim között, amit meg akarok valósítani. Nagy terveim között szerepel egy kis otthoni stúdió létrehozása és saját zenekészítés.

Hogyan látod Budapest jelenlegi helyzetét, gondolok itt a popkultúrára, élhetőségre?

Jelenleg igen negatív véleménnyel vagyok Budapestről annak ellenére, hogy szeretek és szeretnék itt élni. Sok ismerősöm és barátom költözött külföldre az elmúlt évek alatt, ami elszomorít, ugyanis ez annyit jelent, hogy nem látják sikeresnek a jövőjüket idehaza. Megértem őket. Véleményem szerint Budapest jelenleg egy koszos, büdös és élhetetlen főváros. A társadalmi morált hazavágta a politika és a média, a tömegközlekedés botrányos, az itt élők nagy része közönyös, agresszív, nem törődnek sem egymással sem a környezetükkel, pedig Budapest európai színvonalú város lehetne, csak le kéne porolni és visszaadni a régi tündöklését. Ehhez viszont nagy változások kellenek, mind politikai, társadalmi és szellemi szinten egyaránt. A hazai popkultúrával kapcsolatban is megosztott véleménnyel vagyok. Szerintem a képzőművészet, grafika, animáció, design vonalon nagyon színvonalas és minőségi munkák kerültek ki eddig is, de a zene és a filmipar… ott kevésbé.

Hogyan látod itthon a művészek és a street artosok világát?

A street art egyelőre nem kap elég figyelmet itthon, aminek nyilván megvan az oka, pedig nagyon sok tehetséges művész él köztünk, akik sokkal több lehetőséget és megbecsülést érdemelnének. Szerencsére egyre több internetes oldal foglalkozik a hazai street arttal, az alkotókkal, nem beszélve a boltokról és néhány galériáról. A divatban, különböző programokon, eseményeken és a fiatalok körében oly népszerű szórakozóhelyeken is egyre inkább jelen van, látható. Szükség van a népszerűsítésére és úgy gondolom előbb vagy utóbb itthon is lesz egy nagy áttörése a street artnak. Addig is jó volna kormányzati szinten több felületet és támogatást adni a művészeknek. A tiltások mellett figyelembe kellene venni a lehetőségek biztosítását is, valamint hiányzik a mecenatúra, pedig pénz lenne, csak a szándék nem látszik eléggé. Nyitott szemmel kell járni a világban és megfigyelni, esetleg példát venni nyugat-európai nagyvárosoktól, náluk hogy kezelik a street art jelenséget.

Van-e példaképed? Kedvenc stílusod?

Nincs példaképem, de sok embert szeretek és tisztelek, felnézek rájuk. A kedvenc stílusok közül is van jó néhány, valószínű ezért nem lehet behatárolni az én munkáimat sem egy stílusba. Legalább annyira szeretem az impresszionista, kubista, expresszív, pop-art és absztrakt stílusú képeket, ahogy a street art és a graffiti kultúrából kialakult stílusokat.

Melyik a kedvenc képed?

Hű, nagyon sok kedvencem van, nem is emlékszem mennyi és hogy melyik az, ami abszolút favorit. Jelenleg José Parlá munkái nagyon inspirálnak, de Marcus Antonius Jansen képei is benne vannak nagy kedvencek között.

Milyen oldalakat szoktál olvasni és miért?

Wooster Collective, Unurth, Brooklyn Street Art, UK Street Art, hg.hu, 4szoba, 8ker, Street Art Budapest, Mindennapi Betevő, Lisztesláda, Urbanista… csupa olyan téma, ami érdekel és szeretek.
Bontás alatt a Köki.cikk