A csomagolásdizájn alkalmazott művészet, amit professzionális művelői évekig tanulnak piackutatások, fogyasztói szokások és aktuális trendek által határolt irányvonalak mentén.  Teszik ezt, mert a körülbelül a hiánygazdálkodás megszűnése óta, a közel hasonló jellemzőkkel rendelkező termékek egyik legfontosabb megkülönböztetőjegye a külső megjelenés, ami a vásárlás pillanatában képes a fogyasztói választás befolyásolására.

Mindezek ellenére ma egy élelmiszeripari bordélyban ABC-ben ez a csomagolás jött velem szembe a söröspolcon. Én már tényleg ritkán lepődök meg a 'faház fából' típúsú termékleírásokon, de ilyet csak paródia vagy zs kategóriás filmekben látni, amikor nem sikerül sör beszállítót találni, vagy csak többlet poénként a sörösüvegeken a puritán 'sör' feliratot helyezik el. Csak ez nem paródia. Ez a csomagolásdizájn vége. Amikor a forgalmazó Lidl felvásárolja egy helyi termelőtől a később sajátmárkásként forgalmazott sört, de ezt a dobozon érthető okok miatt fel nem tünteti, helyette megkérdezi a terjesztési igazgató Arankát, mégis mit írjanak a sörre, majd az magától értetődően válaszolja, hogy sört, a sóra is az van írva, hogy só nem? Ettől fogva teljesen felesleges bármilyen márkanév, dizájn és hasonló úri muriságok. Nyugodtan írhatjuk az egyszerűségtől gyönyörködve a porszívóra, hogy Porszívó, a Laptopra, hogy Laptop és így tovább a teljes termékpalettán. Hogy a minőségre is kitérjünk 3.0% alkoholtartalmával a gyerekek és terhes nők által fogyasztott alkoholos frissítők szintjét sem üti meg. Ezután az ízéről azt hiszem nem is kell mondanom semmit.