Interjút készítettünk a Goldenblog kultblog kategória  3. helyezettjével, a parkocka.hu szerkesztőjével, ami kissé hosszúra sikerült. De megéri elolvasni és nézegetni az oldalt, valamint szakadni a röhögéstől.

1 .Mikor és miért alakult a Párkocka?

A Párkocka eredetileg a kukori.ca fejlesztőcsapat tagjainak agyából pattant ki. A két programozó - Ádám és Dzsó - mellett a designért felelős Plá egy ideje kacérkodott a comic stripekkel, és ő maga is elindította a Tombats nevű strip-sorozatát. Aztán felvette a kapcsolatot Marabuval és Grafittal, akiknek a könyvét régebben ő gondozta, negyediknek Göndöcs is csatlakozott: a Fab Four ezzel össze is állt. Végül kellett még egy ember, aki az egészet koordinálja, népszerűsíti, szöveges tartalmakat ad a rajzokhoz , partnereket, vendégrajzolókat keres, és például interjúkat ad a blogszcénának. Ez volnék én, Juan, Kim Ir Szen álarca mögött.
A fenti munkamegosztás természetesen rugalmas, a rajzolókat igyekezzük tehermentesíteni, hogy csak a stripekkel foglalkozhassanak, de persze nekik is van beleszólásuk a Párkocka dolgaiba. Én úgy látom, hogy alapvetően Ádám, Plá és jómagam vagyunk a Párkocka motorjai a mindennapokban, de ez nem csökkenti a többiek érdemeit.

A legnagyobb kincsünk a tartalom, amit a négy zseni rajzolónak köszönhetünk, nélkülük nem érne sokat az oldal. De ahhoz, hogy sok helyre eljussunk, kell a jó programozói teljesítmény és némi marketing is. Jelenleg megoszthatók a rajzok a Facebookon, Twitteren, iWiW-en, Tumblr-en, Gmailben, van RSS-csatornánk, külön Facebook- és Twitter-profilunk, valamint az iWiW-en is van önálló Párkocka kisalkalmazásunk. Igyekszünk a tartalmat mobilra is optimalizálni - manapság
ezekre mind szükség van ahhoz, hogy elérjük az embereket. Oda kell menni, ahol ők vannak, és úgy odaráncigálni őket a Párkockára, nem pedig várni, hogy majd találjanak meg minket, mert úgyis jók vagyunk. Nem, a jó humornak is kell a cégér. Különösen akkor, amikor arra a napi 1-2 percre, amíg mi az embereknek szórakozást nyújtunk, nagyon sokan pályáznak.
Az oldal április legvégén debütált, első csíkjaink május 1-jén jelentek meg. Mára elértük a napi többezres látogatottságot; a 3000 feletti rajongószámot a Facebookon; azt, hogy az emberek küldik a saját rajzaikat a Párkockára; és ami a legfrissebb siker: harmadik helyezés a Goldenblogon 2010-ben a Kult-Szórakozás kategóriában. Azt gondoljuk, hogy ez kevesebb mint 3 hónap alatt szép eredmény, örülünk neki, de nem állunk meg, megyünk tovább.

Interjút készítettünk a Goldenblog kultblog kategória  3. helyezettjével, a parkocka.hu szerkesztőjével, ami kissé hosszúra sikerült. De megéri elolvasni és nézegetni az oldalt, valamint szakadni a röhögéstől.

1 .Mikor és miért alakult a Párkocka?

A Párkocka eredetileg a kukori.ca fejlesztőcsapat tagjainak agyából pattant ki. A két programozó - Ádám és Dzsó - mellett a designért felelős Plá egy ideje kacérkodott a comic stripekkel, és ő maga is elindította a Tombats nevű strip-sorozatát. Aztán felvette a kapcsolatot Marabuval és Grafittal, akiknek a könyvét régebben ő gondozta, negyediknek Göndöcs is csatlakozott: a Fab Four ezzel össze is állt. Végül kellett még egy ember, aki az egészet koordinálja, népszerűsíti, szöveges tartalmakat ad a rajzokhoz , partnereket, vendégrajzolókat keres, és például interjúkat ad a blogszcénának. Ez volnék én, Juan, Kim Ir Szen álarca mögött.
A fenti munkamegosztás természetesen rugalmas, a rajzolókat igyekezzük tehermentesíteni, hogy csak a stripekkel foglalkozhassanak, de persze nekik is van beleszólásuk a Párkocka dolgaiba. Én úgy látom, hogy alapvetően Ádám, Plá és jómagam vagyunk a Párkocka motorjai a mindennapokban, de ez nem csökkenti a többiek érdemeit.

A legnagyobb kincsünk a tartalom, amit a négy zseni rajzolónak köszönhetünk, nélkülük nem érne sokat az oldal. De ahhoz, hogy sok helyre eljussunk, kell a jó programozói teljesítmény és némi marketing is. Jelenleg megoszthatók a rajzok a Facebookon, Twitteren, iWiW-en, Tumblr-en, Gmailben, van RSS-csatornánk, külön Facebook- és Twitter-profilunk, valamint az iWiW-en is van önálló Párkocka kisalkalmazásunk. Igyekszünk a tartalmat mobilra is optimalizálni - manapság
ezekre mind szükség van ahhoz, hogy elérjük az embereket. Oda kell menni, ahol ők vannak, és úgy odaráncigálni őket a Párkockára, nem pedig várni, hogy majd találjanak meg minket, mert úgyis jók vagyunk. Nem, a jó humornak is kell a cégér. Különösen akkor, amikor arra a napi 1-2 percre, amíg mi az embereknek szórakozást nyújtunk, nagyon sokan pályáznak.
Az oldal április legvégén debütált, első csíkjaink május 1-jén jelentek meg. Mára elértük a napi többezres látogatottságot; a 3000 feletti rajongószámot a Facebookon; azt, hogy az emberek küldik a saját rajzaikat a Párkockára; és ami a legfrissebb siker: harmadik helyezés a Goldenblogon 2010-ben a Kult-Szórakozás kategóriában. Azt gondoljuk, hogy ez kevesebb mint 3 hónap alatt szép eredmény, örülünk neki, de nem állunk meg, megyünk tovább.

2. Kik készítik?

A Párkocka jelenleg a fenti hét emberből áll, de nem elképzelhetetlen, hogy később még bővülni fogunk. A hét emberen túl pedig ott vannak még a vendégrajzolók, akiknek megjelenési lehetőséget biztosítunk. A futball vb alatt volt egy hosszabb pályázatunk, amire rengeteg rajz érkezett.
Kicsit hosszúra nyúlt az a cső, sok látogató hiányolta a megszokott rajzolók munkáit, többen panaszkodtak a színvonal egyenetlenségére - ezekből mi is egy csomót tanultunk. De az például kiderült, hogy sokan vannak, akik szívesen rajzolnak és örülnek a megjelenési lehetőségnek. Most arra álltunk rá, hogy hétvégente közöljük vendégrajzolók csíkjait.
A comic strip egyébként nagyon hálás és nehéz műfaj. Egyszerűségében rejlik az ereje: gyorsan és könnyen fogyasztható, ettől is olyan népszerű, hogy napilapok is leközlik őket. Fast food a maga módján, de persze ez nem jelenti azt, hogy le kell nézni a műfajt. Az egyszerűsége mellett ugyanakkor 3-4 kockában nem is olyan egyszerű elmondani egy történetet. Fontos, hogy az rövid legyen, ne akarjon túl sok információt belezsúfolni a 640 pixelnyi szélességbe, legyen harmóniában a rajz és a szöveg, és indítson be valamit a nézőkben. Röviden ennyi a recept, de nem is olyan
könnyű ezt így egyben megvalósítani. Tessék kipróbálni, és ha sikerült, akkor várjuk a legjobb rajzokat, szívesen publikáljuk azokat. Egy biztos: Nem a rajztudáson múlik a siker, bár aki jól rajzol, annak könnyebb dolga van. De változó, hogy kit mi ragad meg egy rajzban: a poén, a rajz cizelláltsága, egy kikacsintó utalás, vagy épp a komplexitás stb.

3. Mik azok a csövek?

Vannak ugye a csíkok, amik egy-egy rajzot jelentenek, ezek lehetnek egy, kettő vagy pár kockásak. Ennél nagyobb egység a cső, ami egy tematikus vonalat jelent. Az oldal alapkoncepciója, hogy a rajzolók inspirálják egymást, felelgetnek egymás rajzaira, egy-egy cső ezekből a csíkokból áll össze, tehát mindenki egy rajzzal vesz részt egy témában. Annyira azért nem vesszük szigorúan ezt, voltak már 3, 4, 5 és 6 csíkos csövek is, de a vendégrajzolóknak pl. saját csöveket nyitottunk.
Általában a csövek nevében szerepel a cső szó is, ami utal a csíkok tematikájára, de a magyar nyelv is véges csőügyileg, ezt sem tartjuk be mindig. Lehet, hogy ez most kicsit bonyolultan hangzik így, de el kell menni az oldalra, meg kell nézni, és könnyen rá lehet jönni, mit is magyarázok.

A Párkocka ereje szerintem a kollektivitásban van,. Több jó és sikeres képregényoldal létezik idehaza is, de abban mi különlegesek vagyunk, hogy az alkotók felelgetni tudnak egymás dolgaira, sokan ezt szeretik a Párkockában. Emiatt az alkotók előre dolgoznak, hogy tudjanak egymás dolgaira reagálni - és én olyan szerencsés vagyok, hogy hetekkel korábban látom a munkáikat, mint hogy kikerülnének az oldalra. Emiatt persze a napi reagálás nem az erősségünk, de azért igyekszünk aktuálisak lenni. Viszont nem akarunk olyan témákba nagyon belemenni, mint a politika és közélet. Kösz, abból inkább kimaradnánk a mai magyar állapotokat tekintve. Reméljük,
hogy egy humoros oldalon egy kicsit ki lehet szakadni abból a diskurzusból, ami a magyar közéletet hosszú évek óta átjárja. Ebből mi nem kérünk.

4. Melyek a legkedveltebb rajzok?

Ez változó, nincs abszolút recept a tökéletes csíkra. Természetesen mindegyik rajzolónak megvan a maga stílusa, amelyik megosztja az embereket, kinek melyik jön be jobban. Nincs is ezzel semmi baj. Másrészt a rajzolók előéletéből adódóan kinek-kinek van saját “rajongótábora”, a napirajzosoknak természetesen Grafit a csúcs, az egykori Kretén-olvasóknak Göndöcs és Marabu rajzai lehetnek ismerősek és jobban kedveltek. Nem hinném, hogy létezne objektív mérce arra vonatkozóan, melyik rajz a legjobb. Naivitás lenne azt gondolni, hogy a legnépszerűbbek a
legjobbak, de ez nemcsak a rajzokra igaz, ugyanígy van máshol is, mondjuk például ez a zenében is. Egy zenekar koncertjén is a legnépszerűbbek azok a dalok, amiket már ismernek a rajongók, nem pedig az újak, amihez tudnak valahogy kapcsolódni. Az is látható, hogy a pályázók rajzai kevésbé népszerűek, még akkor is, ha egyik-másik tényleg zseniális darab, de mivel ismeretlen a szerző a látogatónak, ezért kevésbé valószínű, hogy a Like gombot megnyomja.
De egyébként is, úgy vagyunk vele, hogy ezt nehéz patikamérlegen méricskélni. Mi számít a legkedveltebbnek? Amelyikre kommentek jönnek? Amelyiket egy lájkolással megosztanak?
És aki nem facebookozik, annak a véleménye már nem is számít? Amelyiket a legtöbben látták? Jó, de mennyi idő alatt? A régebbi rajzoknál halmozódik a lájkszám. A netet böngészve pedig látszik, hogy sokan átveszik a rajzainkat, ami egy újabb kérdést vet fel, ha mennyiségi méricskélésben gondolkodunk. Nincs objektív mérce, és nem is akarunk ilyet találni, a humor nem számszerűsíthető. Az azért látszik, mik azok a kulcsszavak, amikre rá tudnak kattanni az emberek: a szex, erőszak, alkohol és némi obszcenitás itt is nyerő, de ezt is lehet úgy művelni, hogy ne vegyenek egy kalap alá a sok webszemétgyűjtő, obszcén oldallal. Igyekszünk egy bizonyos
minőségi kritériumnak megfelelni, amit nehéz szóban megfogalmazni, azt inkább érzi az ember, hogy mi az, amit már nem vállal be.
Hogy mégis említsek néhány kiemelten sikeres rajzot, amit a közönség nagyon kedvelt:

Grafit:
http://parkocka.hu/kemcso/alkenek-egymas-kozt/
http://parkocka.hu/toro-csik/labdat/
http://parkocka.hu/csodor/ragad/
Marabu:
http://parkocka.hu/bolcso/pedagogia/
http://parkocka.hu/csoben-sult/inyenc-szakacskonyv/
http://parkocka.hu/csoarc/feri/
Plá:
http://parkocka.hu/kemcso/alkimistak/
http://parkocka.hu/csoarc/bela-bacsi/
Göndöcs:
http://parkocka.hu/csodor/emberesen/
http://parkocka.hu/nyelocso/marmint/
http://parkocka.hu/csod/i-q-teszt/
http://parkocka.hu/csoallat/erintesvedelem/

5 .Mik a további terveitek?

Terveink vannak bőven, csak győzzük őket megvalósítani. Az elmúlt 2-3 hónap azt mutatja, hogy van igény arra, amit csinálunk, és szeretnénk növekedni. Növekedni egyrészt a szolgáltatások terén, a naponta megjelenő rajzokon túl tervben van, hogy beindítunk egy webshopot, ahol először egyedi pólókat lehet majd megrendelni. Ha megtetszett egy strip, akkor azt pólóra is lehet nyomtatni, jelenleg ennek a kialakításán dolgozunk. Ha majd eljön az ideje, akkor könyveben is ki fogjuk adni
a legjobb rajzokat, de erről még korai lenne beszélnünk.
A növekedést persze látogatottságban is értjük, szeretnénk a tízezres kategóriába kerülni a mostani 3-5000 fős napi látogatószámról. Hiszünk benne, hogy menni fog, mert jó a tartalmunk, népszerűnek bizonyult, és eddig többnyire pozitívak a visszajelzések is. Valószínűleg jelennek meg reklámok is az oldalon a jövőben, de igyekszünk nem bannertemetővé válni. Azt azért meg kell
értenie a közönségnek is, hogy rengeteg munkát tett bele eddig a társaság, és nem titkolt célunk, hogy az oldal bevételt is termeljen.
Valamikor mostanában össze fogunk ülni, hogy az eddigi tapasztalatainkból leszűrjük, mit
csinálunk jól és mi az, amin változtatni kellene. Még nincs három hónapja, hogy fut az oldal, már látjuk, mi az, amit elvárhatunk magunktól, és mi az, amire ebben a formában nincs kapacitásunk, de meg kell oldani. Megyünk tovább ezerrel, ősszel pedig robbantani szeretnénk.