Maurits C. Escher életműve a vonatkoztatási rendszerek finom váltogatásainak lehetőségeit járja körül a festészet, a grafika eszközeivel. Képein folyamatosan emelkedő, mégis a kiindulási pontba visszatérő lépcsők, állandóan lefelé csordogáló, majd egy vízeséssel kezdőpontjukba visszazuhanó vízfolyások, furcsa metamorfózisok találhatók: madarak folyamatos, észrevétlen átváltozása rovarokká, azoknak békákká, majd halakká, levelekké, házakká, és a házak ismét madarakba mennek át. A folytonos metamorfózisokat tökéletesen harmonikusnak érezzük: valahogy nem mondanak ellent a világról alkotott képünknek, fogalmi rendszerünknek. Escher önmagukba záródó hurkaira talán azért rezonálunk, mert gondolkodásunk amúgy is ilyenfajta hurkokon alapul. Escher képei azonban nemcsak intellektuálisan izgatóak, elgondolkoztatóak, hanem egyszerűen szépek, függetlenül attól, hogy a szépséget, a harmóniát milyen eszközökkel, milyen trükkökkel valósítja meg.
Mérő László: Észjárások