Kissé kinyúlt a hétvégi blogszemle hétfő éjjelre, de remélem elnézitek nekem, és olvasgatjátok a sok-sok cikket. Bár a mai olvasási tendenciákat elnézve, sokan csak a képeket nézik, és nyomkodják a like gombot, mint sündisznó a drótkefét. Mivel ezt ők úgysem olvassák, legalább ti szánjatok rájuk 10 percet. Köszönöm.
Gyerekszoba
Nem szívesen porszívóznám, de mégis szívesen látnám a gyerekszobában Agnieszka Czop és Joanna Rusin interaktív gyapjúfilc szőnyegeit, amelyeket a Youlka Design részére készítettek. Nemcsak szépségesek, és kellően színesek, de játéknak sem utolsók, ráadásul hála az alapanyagnak, rendesen szigetelnek is.
Mindegyik szőnyeg egyben puzzle is, ami remek ötlet - már csak azért is, mert fiús és lányos, valamint uniszex verziók is akadnak, és a gyerek a maga ízlése szerint alakíthatja ki belőlük a saját verzióját. Csak sajnos itt jön be az az alapelv, hogy a design nem mehet a praktikum kárára. Itt meg sajnos pont arra megy.
Mert a filcet egyébként sem olyan egyszerű tisztítani, de ha még a porszívót sem ereszthetem rá... Bár, ha kiszedjük az összes darabot, és csak az alapot takarítjuk, akkor még nem kell teljesen lemondanom róla.
Olvasd el
----------------------------------------------------------------------------------
Ágy-asztal-tv
A mai posztban egy barcelonai, egy brazil és egy brooklyni jóság: válassz!
----------------------------------------------------------------------------------
Designpumpa
Kilenc szinten, egészen pontosan, hiszen a kicsi, de annál magasabban fekvő "tetőterasz" is beleszámít. A Zecc Architects mérnökei egy 1931-ben épült víztorony adottságait próbálták úgy kihasználni, hogy kellemesen, ergonomikusan élhető, családi kégli váljék belőle. Szerintünk nem sikerült, de az önsanyargató különcöket muszáj értékelni...
----------------------------------------------------------------------------------
SittesLáda :)
Meg kell mondjam, nagyon örültem mikor felfedeztem Mimi Haddont, hiszen már egy ideje vonzódom a hasonlóan színes fotókhoz és hasonlóan fej nélkül lefotózott emberek képéhez, valószínűleg ez is az egyik perverzióim közé tartozik. A hölgyemény mindkettő követelménynek megfelel, saját elmondása szerint pedig megpróbál minden egyes projektje alkalmával nyitottnak lenni az új lehetőségekre és még akkor is kísérletezik, ha egy spec ötlete támad. Első tanára a nagyapja volt, aki a családi fotókat nem a szokásos módon követte el. Hát nagyapu jó tanárnak bizonyult, hiszen elnézve ezeket a fotókat, megérett az unoka az elismerésre.
----------------------------------------------------------------------------------
Az idő most éppen nem a legalkalmasabb a palántázásra, de mivel végre beköszönteni látszik a tavasz, érdemes előkapni a nyáron üde terméssel kecsegtető konyhakerti növényeknek otthont adó tárolóedényeinket, vagy éppen régi könyveket. Igen könyveket, de akár a gyerek (vagy persze saját magunk) által rongyosra olvasott régi mangákat is használhatjuk, mint ahogy Koshi Kawachi japán művész is tett a náluk azért jóval vastagabb, x ezer oldalas formában is megjelenő változatukkal. A retekcsírák a képek tanúsága szerint igencsak szeretik a környezetet, a gyökérzettel pedig saját és egészen egyedi installációban részesíthetjük magunkat és a kiccsaládot. Egészségesnek éppen nem mondanám, viszont különleges, és a gyereket is könnyed formában neveli az újrahasznosítás fontosságára.
Több kép itt
----------------------------------------------------------------------------------
Otthon édes
Egy marrakeshi hotelbe utazunk a képzelet szárnyán, hogy benyomást szerezzünk arról, milyen a marokkói enteriőr.
Rengeteg kép a blogon
----------------------------------------------------------------------------------
Stil(fűrész)blog
Erdőszéli mesebeli utcán, csilingelő madárfüttyszó kíséretében sétáltam Harcsa Veronika otthona felé. A kellemes légkör az ajtót átlépve sem illant tova, hiszen a falak között is füleknek kedves hang és szemet simogató színek fontak körbe.
(még több…)
----------------------------------------------------------------------------------
Urbansnob
Nem jó dolog elveszíteni a dolgainkat, most mégis arra kérünk,
veszíts el egy könyvet!
Hogy miért? Hát azért, hogy más megtalálja, elolvassa, aztán ő is elveszíthesse.
Március 25-én ünnepli harmadik születésnapját a Veszíts el egy könyvet! Az évfordulót a nemes hagyományoknak megfelelően egy nagy könyvelhagyó nappal szeretnék emlékezetessé tenni. Ha szeretsz játszani, ha neked is van egy könyved, amit hajlandó lennél a vak véletlenre (vagyis egy ismeretlen olvasóra) bízni, népszerűsíteni a játékot és az olvasást, akkor add tovább te is a felhívást saját blogodon és persze március 25-én – amúgy pénteken – legyél te is résztvevője a nagy könyvelhagyó napnak, és veszíts el egy könyvet. Ha regisztrálsz, a könyv sorsát nyomon követheted itt.
Tehát olyan könyvet veszíts el, amit jó szívvel ajánlanál, és amitől végleg búcsút tudsz venni. Töltsd le, nyomtasd ki és ragaszd bele ezt a papírt:
(Ha szabad téren "veszíted el", a könyvet rakd átlátszó zacskóba, hogy védd a kosztól és az esőtől.)
Még egy kis info
Utolsó kommentek