A Facebook-on közzétett szíves invitálásnak nem tudok ellenállni, és mint gyakorló alkoholista, botcsinálta sommelier és marketinges, megosztom a gondolataimat a címkékről. Ezzel azt a közönséget lehet megfogni, akiknek már telik rendesebb borra is, de még csak szeretnének a poharat lötybölgetve vagizni a csajoknak. Ha jó az ára, ők megveszik. Viszont ha jó az ára, a termék maga egy idő után kevés lesz nekik. Lövésem sincs ezen a niche-n el lehet-e evickélni, engem inkább a címke ellenére kellene ezekre a cuccokra rábeszélni. Megnézném, röhögnék, aztán vennék valami puccosat. Ha már borcímkékről van szó, a St. Andre címkéi nagyon egyéniek, és eggyel a stílus feletti szinten rendelkeznek önálló stílussal. (Az utóbbi idők letisztultabb, egyszerű címkéi kivételek, de a rosé kivágott címkéje remekmű: http://www.standrea.hu/borok/st-andrea-rose-2008) A fentihez hasonló hangulatú, bár kifinomultabb, művészibb címkék vannak az Orsolya pincészet borain. Ezeket ráadásul maga Orsolya festi, aki a bor mellet is bábáskodik. Igen, nagyon szeretem az egri borokat, és ez a két pince a kedvencem. Részben a címkéik miatt is, mert a Thummerer vagy a Gróf Butler is ott van, de szívesebben töltök egy St. Andrea vagy egy Orsolya üvegből. Írhatnátok a címkéikről, megérdemlik.

Idióta motor, belvette a linkbe a zárójelet is: http://www.standrea.hu/borok/st-andrea-rose-2008