A Magyar Nemzeti Galéria 2010. június 4-től augusztus 22-ig mutatja be az olasz futurista, Fortunato Depero (1892-1960) festő, reklámgrafikus és formatervező életmű-kiállítását.

A kiállítás a magyarországi Olasz Nagykövetség, a budapesti Olasz Kultúrintézet támogatásával és közreműködésével, valamint Őexc. Giorgio Napolitano, az Olasz Köztársaság elnöke és Őexc. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke fővédnökségével, Sandro Bondi úrnak, az Olasz Köztársaság kulturális javakért és tevékenységekért felelős miniszterének védnökségével valósul meg.

A futurizmus, a 20. századi avantgárd művészet egyik legradikálisabb művészeti irányzata 1909-ben született meg. 2009-ben több nemzetközi kiállításon is megemlékeztek a Filippo Tommaso Marinetti által alapított mozgalom százéves évfordulójáról, s ebbe a centenáriumi kiállítássorozatba illeszkedett a Museo di Arte Moderna e Contemporanea di Trento e Rovereto intézményeként működő, felújított roveretói Casa d'Arte Futurista Depero műterem-múzeum újbóli megnyitása is. Az elmúlt húsz évben egyre nagyobb érdeklődés övezi a futurista Fortunato Depero sokoldalú tevékenységét, amelyről a magyar közönség most először kap átfogó képet. A Magyar Nemzeti Galériában festményeivel, papírmunkáival, színes kárpitjaival és reklámterveivel (többek között a Campari cég, a Vogue és a Vanity Fair reklámterveivel), valamint pikto-plasztikus színházi kísérleteivel találkozhat a budai várba látogató közönség.

Mivel a Magyar Nemzeti Galéria fontosnak tartja, hogy a magyar művészet jelentős alkotásait nemzetközi összefüggésben jelentesse meg a közönség előtt, ezért a Depero munkásságát bemutató olasz anyag mellett egy közel hatvan alkotásból álló magyar válogatás is látható lesz, A futurizmus hatása a magyar avantgárd művészetben címmel. Itt elsősorban olyan magyar művészek munkáit vonultatjuk fel, akik az 1910-es évektől a futurizmus tanulságait és jellemzőit érvényesítették művészetükben. Sok más művész mellett Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos, Uitz Béla, Schadl János, valamint Kádár Béla és Scheiber Hugó művei lesznek láthatóak a tárlaton. A művek többsége a Magyar Nemzeti Galéria festészeti és grafikai gyűjteményéből származik, de hazai magángyűjteményekből néhány, eddig még nem látott darab is szerepelni fog a kiállításon. A tárlatot a Magyar Nemzeti Galéria adattárában és magángyűjteményekben őrzött korabeli kiadványok és dokumentumok gazdagítják.

A több mint száz Depero-művet bemutató budapesti kiállítás anyaga a művész hagyatékát őrző Museo di Arte Moderna e Contemporanea di Trento e Rovereto gyűjteményéből érkezik. A kiállítás a budapesti Olasz Nagykövetség és az Olasz Kultúrintézet közreműködésével jön létre.

A kiállítás kurátorai: Gabriella Belli művészettörténész, a Museo di Arte Moderna e Contemporanea di Trento e Rovereto igazgatója és Gergely Mariann művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa.

Kovásznai:

Kovásznai György (1934-1983) a 20. századi magyar művészet kiemelkedő alakja, egyéni hangú festőművész, különleges kísérleti animációs filmek alkotója, emellett író, költő és filozófus volt.

Kovásznai György életművéről elemző tanulmány eddig még nem jelent meg, és munkásságának értékelése ugyancsak hiányzott a közelmúlt magyar művészetének történetéből. Sajnálatos módon csak kivételes alkalmakkor voltak láthatók filmjei. Mindennek következtében a Kovásznai halála óta eltelt 27 évben művészetéről alig lehetett hallani. A Kovásznai Kutatóműhely tevékenysége nyomán az elmúlt években sor került az életmű professzionális feldolgozására, és ennek a munkának az eredménye a Magyar Nemzeti Galériában 2010. június 5-étől látható életmű-kiállítás, valamint az ehhez kapcsolódóan megjelent tudományos monográfia a művész filmjeit tartalmazó mellékletekkel. A magyar képzőművészet történetében egyedülálló, festészeti és filmes anyagot egyaránt magában foglaló életmű most először jelenik meg teljes keresztmetszetében a nyilvánosság előtt.

Kovásznai művészete a hidegháborús Európa művészetének része. Az ő művészi teljesítménye nemcsak a hazai kortársak eredményeivel mérhető össze, hanem európai vonatkozásban is tárgyalható. Ma már pontosan látjuk, hogy Nyugat- és Kelet-Európa 1960-1970-es évekbeli művészetében mennyivel több a közös vonás, illetve, hogy az egyes kiemelkedő életművek önmagukban és tágabb európai összefüggésben is értelmezhetőek. Kovásznai György sokoldalú munkásságát is a korszak európai művészetében kell értelmeznünk. A most megjelent monográfiával és a Magyar Nemzeti Galéria kiállításával kezdődik el valójában Kovásznai György művészettörténeti elhelyezése a magyar képzőművészetben. A 336 oldalas, 500 reprodukcióval, 4 DVD- és 1 CD-melléklettel ellátott katalógus előszavát Hegyi Lóránd írta.

A kiállítás kurátora és a művészről szóló monográfia szerzője: Iványi-Bitter Brigitta.
A kiállítás látványtervezője: Kentaur