A Tandemben találkoztunk Császár Norberttel, akit az ArtUnió Galériában most nyílt, Barátságos univerzumok című kiállítása kapcsán faggattunk mindenről, ami éppen eszünkbe jutott.

Milyen képek láthatóak a kiállításon?

A barátaimat, ismerőseimet festettem le. Van aki örült a képnek, de van olyan is, aki nem.
Vannak barátaim a bologszférából, a nyíregyházi és főiskolás barátok, no meg volt barátnők a képeken. A feleségem azért nincs, mert ő azt mondta, hogy ez válóok lenne, és számomra őt lefesteni sokkal komplexebb, mert iránta többet érzek, mint amit egy képen ki lehetne fejezni.

Van-e egyéb összefüggés a képek között?

Természetesen  van. Szerintem a kiállításon muszáj kötött formát tartani. Egy-egy kiállítás azonos méretű képekből álljon. Mondjuk van most kettő, ami kilóg, mert ott elszabadultak a dolgok, de a többi 12 azonos. Fontos a közös téma, az azonos méret, és színvilágban is stimmeljenek. A húgom szerint, aki pszichológus, ez betegség.

A részleteket a Rorschach tesztben is csak az egész részeként tudom értelmezni. Külön-külön nem megy.

Ezen a kiállításon 90x50-es vásznak, amik kicsik hozzám képest. A Webnapló képei 150x70esek voltak.

A mostaniakat összeköti az is, hogy minden képen csukva van a szemük az alanyoknak, de hogy miért, azt mindenkinek a képzeletére bízom.
Nem magyarázom a képeimet, mindenki azt gondol bele, amit akar. A testtartás a legfontosabb a történetben, de ezt majd mindenki kitalálja magától.
Sajnos nem mindenki jött el, akit megfestettem.
 

Készülnek majd pólók is a képekből?

A pólóbizniszből kihátráltam. A Pólóbolt bukás volt, az amerikai threadless sem vált be, pedig elég jól fizetett volna, de ott sokan nyomkodják a nullát, és nehéz bekerülni.
Itthon pedig kevés az igazán értékes és érdekes pályázat. Anno a Converse hirdetett egy designpályázatot, amire meghívtak, csak ott volt a bukta, hogy a Converse birtokolta volna az összes jogot, persze ingyen, és ő használhatta volna a műveket is.
 

Egyéb project?

Nekem bejött a két magyarországi Tehénparádé is, jó volt a társaság és jótékonykodhattam is.

Az ARCon is kint leszek, de ez egy nagyon magyaros történet, hiszen mindenki fikázza. Minden évben sok helyen leírják, hogy a munkák szarok. De vannak jó dolgok is rajta. Van egy-két gyengébb, de hol nincs? Csinálj jobbat, pályázz és akkor mutasd meg, hogy gondolod. Mert például neked nem tetszik a Geszti, de pályázik valaki a plakátkiállításra, akkor arra ne mondd egyből, hogy szar, mert a Geszti is benne van.

A külföldi pályázatok, mint ami a MiniSpace-en van, vagy az 50x70 persze sokkal nyitottabbak és a környezet is inspirálóbb.

Szerinted a magyar grafikus szakma le van maradva a külföldhöz képest?

A marketingesek biztonsági játékot játszanak, ugyanígy a grafikusok is. Mindenki próbál sodródni.

Jöttem el úgy képzőművészetis felvételiről, ahol a kisképzős csajok olyan sznobok voltak, nyavalyogtak és verték magukat, no és persze kurva nagy művészek voltak, pedig nem is. Fél nap múlva jöttem is el onnan. Így nem is akarok így bekerülni egy ilyen Képzőművészeti Főiskolára.

Sokan mondják, hogy nem kaptak ott semmit.

Kapcsolati kör, klikkesedés,és amikor kijönnek, nagyon el vannak szállva maguktól. Ennyi a diploma? Akkor nem akarok bekerülni egy ilyen körbe.

Mi mással foglalkozol?

Több lábon állok, van a család, munka, blog és még sok más. Sokat kell dolgozni és hiszek abban, ha napi 24 órában küzdök azért, amit akarok, akkor azt el is fogom érni.

Mit gondolsz a fiatalok művészeti képzéséről?

Nem állnánk rosszul művészeti képzés szinten, csak az általános iskolai oktatás van rosszul megszervezve. Miért kell egy iskolásnak köcsögöket rajzolni és a görög kultúrát biflázni? A rajzolás legyen szabadidős tevékenység. Miért nem tanulnak Warholról, néznek képregényeket, amik a mai vizuális kultúrában való eligazodásukat segítenék. Ömlik a szemét mindenhonnan, és a fiatalok nem tudnak különbséget tenni, hogy melyik a jó és a nem jó.

A Modemben látható Esterházy Péter Kis magyar pornográfia kiállítása kapcsán felmerült Kósa Lajos akciója a mellszobra ellen, ami kissé furcsa lépés volt.

Már a kiállítás összeválogatása sem tetszik. Nagy Krisztától (Tereskova) kinyílik a bicska a zsebemben. Ő a magyar képzőművészet Kiszel Tündéje, a sajt pináit rajzolja vászonra már tíz éve, mert más nem tud. Folyamatosan arról beszél, hogy milyen szar a nők helyzete Magyarországon, mert egy nő csak úgy tud sikeres lenni, ha lefekszik. Hát ha magából indul ki...

Mit gondolsz a magyar street artról?

Az a baj a magyar street arttal, hogy nem gondolkodtatnak el. Gondolj bele, ott van Blu, ami etalon és minden művével üzen valamit. Most hazánkban vagy nem termelődött ki ez az elit vagy megint csak a külsőségeket sikerült átvenni. Vagy csak előttem maradnak rejtve az értékek.

A művész kiállítása megtekinthető Szentendrén, az ArtUnio Galériában.