Ovis koromban a játékot komoly feladatként kezeltem, ezért nem zökkenhettem ki olyan időpocsékoló, bagatell dolgok miatt, mint az evés. Plusz még válogattam is. Csellel és játékkal próbálták szüleim belém diktálni a betevőt. De mondok példát is: a katonára vágott szendvics volt a csali, amit én a kistigris mindig ügyesen leloptam a képzeletbeli csapdáról. Azóta rájöttem, hogy az Ősök pont így ejtettek csapdába. Na mindegy. Szerencsétlenségükre meguntam a tigriskedést, a család pedig agyalhatott a következő játékon. Akkor sokat segített volna ez a két ehető szörny recept, - a gülü szemű tésztaszörny és a csáléfogú csokis muffin fej - mivel a rondaságok bekebelezése biztos bejött volna. És még ma is bejönne, ha gyerek lennék. Lehet ma nosztalgiázok és szörnyeket vacsorázok!
Sütiszörny VS. Tésztaszörny
2008.01.18. 07:44 | roshi
Címkék: konyha csokolade, fast food,
A bejegyzés trackback címe:
https://mindennapibetevo.blog.hu/api/trackback/id/tr91887962
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ismeretlen_2674 2008.01.19. 07:52:36
Hehe, borzasztó, meg nem enném, de a gyerekek biztos jól szórakoznának :)
Ismeretlen_66172 2008.01.20. 11:24:15
Nem te ennéd meg, hanem ők ennének meg téged!
Utolsó kommentek