A minap a reptéren várakozva egy fiatal vak srácot láttam, akinek minden mozdulata olyan precíz. fegyelmezett és hibátlan volt, hogy percekig csak bambán figyeltem. Tizenvalahány éve ellenére olyan komolyságot árasztott, ami egyszerre volt szomorú és tiszteletre méltó. Ha egy rövid ideig lemondasz a szemed világáról, hogy megtudd, hogyan élik meg a körülöttük lévő világot és a mindennapjaikat - ha tudni szeretnéd, ők hogyan közlekednek, fizetnek a boltban, főznek, milyen speciális tárgyakat használnak, akkor látogass el a Népligetbe! Csak csukd be a szemed és járd végig az utat! Egy olyan kiállítás, amit nem kell megnézned, elég átélni.
Utolsó kommentek